AZ SMR

AZ SMR

Az SMR technika és annak eredete

Az SMR technika egy olyan komplex módszer, amely prevenciós (megelőző) és terápiás kezelést is magába foglal.

Az SMR technika ún. proprioceptor, azaz speciális érzékelő sejteken keresztül reflexes ellazulást vált ki az izmokban, lágyrészekben. A Golgi-ínorsót irányított izomfeszüléseket létrehozva aktivizáljuk, mely nyomban ellazítja a túlfeszített izomrészt, az izmot körülvevő hártya, az izompólya ellazul, így az izom visszanyeri eredeti tónusát. Ez segít az optimális izomtónus kialakításában.

A technika eredete a 20. század elején keresendő, amikor kezdték felismerni a testünket behálózó kötőszövetes részek – fascia – jelentőségét. Ekkor ismertük fel újra, hogy a mozgás (dinamika) és tartás (statika) terápiája során nem csak az egyes izmok izolált kezelése (masszázs, nyújtás) lehet hatékony. Ezzel egyben jelentkezett is az igény egy integrált, holisztikus és strukturális megközelítésre, amit terápiában alkalmazhatnak.

Az SMR mozaikszó; a „self-myofascial release”, magyarul „önmagunkon végzett izompólya fellazítása” nevű módszer elnevezése, ami az izomcsomók könnyítését, lazítását, a kötőszövetek helyreállítását jelöli. 

Itt érdemes szót ejteni Ida Rolfról. Ő – az elsők között – nem izmokban, vagy izom funkciókban, hanem struktúrákban gondolkodott. Nézetei szerint a „testtartás” nem pusztán a fizikai értelemben vett testrészek statikus összehangolásának eredménye. Tágabb értelemben, a testrészek pillanatnyi, gravitáció hatásától és az adott pozíciótól függően folytonosan változó térbeli egyensúlyaként tekintett rá. Az egyensúly megbomlásának okaként egyértelműen a stresszt nevezte meg, amitől a test strukturális elemei nem képesek hatékonyan működni, így különféle természetellenes feszülések jönnek létre test szerte. Ezek nem csupán testi fájdalmat okoznak, hanem felgyorsítják az öregedés folyamatát is, elszívják fizikai és emocionális energiáinkat. A megoldás Rolf szerint a test kiegyensúlyozása egy, a gravitáció irányával megegyező, függőleges vonal mentén. Így ugyanis a gravitáció segíti, nem pedig akadályozza a mozgást.  


Az egészségtudomány ennek ellenére a mai napig az egyes izmok, izomcsoportok működésére fókuszál, szem elől veszítve, hogy az izmok a fascia segítségével láncolatokban működnek, együtt az ínakkal, az ízületekkel, csontokkal – és természetesen az idegrendszerrel.

Gyakorlati nyelvre lefordítva mindezt: nyaki problémák esetén a legritkább esetben elegendő a páciens nyakának kezelése; meg kell keresni a probléma eredetét, és valamennyi érintett struktúrát rendbe kell tenni.

Mi az a fascia?

A fascia az izmainkat körülvevő kötőszövet, melynek feladata, hogy védőréteget biztosítson izmaink, és általában testünk számára. A hagyományos nézetek szerint ez egy un. passzív szövet, amely közvetíti a testünket érő erőket és feszültségeket; lényegében egyben tartja testünket. SMR közben a kötőszövetet érő feszültségeket tulajdonképpen magunk oldjuk fel. 

A fascia – erőt közvetítő funkciója miatt – gyakorta hoz létre olyan területeket testünkön, melyek érintésre fájdalmasak.  Ezek azok a csomók, amelyeket az SMR hengerrel keresünk, kezelünk. Ilyen csomók kialakulhatnak a kötőszövetben, az izomban, lipómákban stb. Az izomszövetek ilyen jellegű elváltozásai gyakorta eredményeznek sérüléseket, felelősek fizikai teljesítményünk hanyatlásáért.  Az SMR-rel megszabadulhatunk ezektől, így kötőszövetünk ismét egészséges lesz. 

Az eszköz használata

Fájdalmas-e az SMR henger használata? A fájdalmas nem megfelelő kifejezés. Inkább kellemetlen, mint fájdalmas. A sportmasszázzsal ellentétben ennek a magunk által végzett „kezelésnek” az az előnye, hogy pontosan olyan erővel és ott tudunk nyomást, erőt kifejteni, ahol szükségünk van rá. Mindez az izom rétegek között kialakuló letapadások megszüntetésén keresztül a csomók jóval hatékonyabb feloldásához, a sérült funkciók gyorsabb helyreállításához vezet. 

A henger hatékony használatához testsúlyunkat használjuk, ezzel biztosítjuk a megfelelő nyomást a megfelelő helyen. Addig kell lassan mozgatnunk a hengert, míg megtaláljuk a kellemetlen érzés forrását testünkön; itt 10-30 másodpercig kell tartanunk a hengert. Ezalatt a lehetséges legnagyobb nyugalomban kell lennünk, és érezni fogjuk a csomó fellazulását. 

A fenti eljárást követően, másnap ugyan fájdalmat érzékelhetünk a kezelt területeken, mégis alapvetően könnyebb, kellemesebb érzést kölcsönöz az SMR. 

Milyen mozgásformák esetén javasolt a használata?  

A hengerezés gyakorlatilag mindenkinek ajánlott, hiszen nem telik el úgy nap, hogy az ember ne mozogjon, vagy ne lenne valamilyen kényszeres testtartásban akár a munkája, akár az általa végzett sporttevékenység miatt.

Van olyan eset, amikor nem használható? 

Az SMR szinte minden helyzetben segítségére lesz használóinak. Az alábbi esetekben mégis érdemes szakember (orvos, edző) tanácsát kérni:

  • csontritkulás
  • kezeletlen, nem beállított magas vérnyomás
  • véralvadásgátló szedése
  • cukorbetegség
  • komoly visszérproblémák
  • terhesség

Az SMR technika célja

Az eszköz egyik legfőbb célja az, hogy a felhasználók tudatosabbá váljanak testtartásukat, mozgásukat illetően (kinesztetikus tudatosság). Az SMR technika alkalmazása ugyanis – amellett, hogy az aktuális panaszok enyhítésében és megelőzésében elsőrangú eszköz – képessé teszi használóit, hogy javíthassák azokat a hibás mozdulatokat, amelyek panaszaikat okozzák.  

Az ember gyakran ismételt mozdulatai mintákat alkotnak. Az izmok mozgatása olyan un. visszacsatolási hurkot alkot, amely az izom-gerinc-agy-izom útvonalon valóban egyfajta visszacsatolást működtet testünkben. Vannak ugyanakkor olyan gyakran ismételt mozdulatsorok, mintázatok, amelyek esetében az agyi visszacsatolás egy adott szinten kimarad (szenzomotoros átjáró) így a visszacsatolás alacsonyabb tudati szinten játszódik le. Enélkül nem lennénk képesek egyes alapvető, gyakran ismételt mozgások kivitelezésére; hiába tanultunk meg úszni, ezt minden alkalommal újra kellene tanulnunk. Ugyanakkor gyakori jelenség, hogy nem vagyunk tudatában olyan izommunkáknak, melyeket testünk gyakorol, tartós izomfeszüléseknek például (szenzomotoros amnézia). Az SMR használatával ezt az emlékezetvesztést is csökkenthetjük. 

Az SMR segítségével egyes alapvető mozgásformákhoz – mint például a járás, állás, ülés – kapcsolódó felesleges kompenzációs mozgások, mozdulatok kiiktathatók.

Amint erre korábban utaltunk már, a testtartás, mozgásból erededő „hibák” elsődlegesen a minket érő stressz eredményei. Ezek mellett természetesen jelentős szerep jut azoknak a kényszeres mozdulatoknak is – elég, ha a mobil telefonálás jellegzetes testtartására hívjuk itt fel a figyelmet – melyeket modern korunk eszközeinek használata követel meg. Nem nehéz belátni, hogy ezen hibák „korrigálásával” az SMR a ránk nehezedő stressz hatásait is hatékonyan csökkenti, amiegyebek mellettellenálló képességünket is növeli.

Az eszköz használatának egyik legismertebb és legfontosabb hatása a használók mozgás terjedelmének növekedése

Segít a módszer a kisebb sérülések, letapadások felkutatásában.

Végezetül, nem hagyható ki az SMR áldásos következményei közül a fájdalom csillapítása, amely már igen rövidtávon is érezteti hatását.

Az SMR pozitív élettani hatásai:

Az SMR gyakori használatával ellensúlyozhatjuk izomzatunk egyenetlenségeit. Emellett a következő pozitív hatásokat várhatjuk az SMR-től:

  • Izom relaxáció: az SMR segít az izomban felgyülemlő feszültségek megszűntetésében, csillapítva az ezzel járó fájdalmakat. 

  • A csomók érzékenységének csökkentése: az SMR elősegíti az endorfinok képződését, így csökken a fájdalomérzet. 
  • Csillapítja a fájdalmat, serkenti a szövetek rehabilitációját: Az SMR serkenti a vérkeringést, az izmot és más szöveteket hozzásegíti, hogy megfelelő mennyiségű oxigénhez és más tápanyaghoz jussanak.
  • Izomláz hatásainak enyhítése, szövetek gyorsabb regenerálódása: 

Az SMR gyorsítja a vérkeringést, ami lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiségű oxigén jusson el az izmokba és a kötőszövetekbe. 

  • Nő az ízületek mozgástere, így könnyebben helyreáll az izmok aktív hossz-feszülés kapcsolata. 

Az SMR elősegíti az ízületek mozgási terének megnövelését, ami az ember mozgásképességét nagy mértékben javítja. 

  • Az SMR csökkenti az izmok letapadását, a hegesedést; így az izmok és a kötőszövetek rugalmasabbá válnak, a mozgás könnyebbé és fájdalommentessé válik.
  • Az SMR elősegíti a citokin nevű vegyület képződését, ami fontos szerepet játszik a szervezeten belüli gyulladások csökkentésében. 

  • Az SMR olyan aktivitást fejt ki a sejtek mitokondriumában, ami segíti az izomszövetek gyógyulását és növekedését. 
  • Az SMR javítja a szervezet idegekkel és izmokkal kapcsolatos működését.
  • Csökkenti a neuro-muszkuláris alapú hipertóniát.
  • Az SMR általánosságban csökkenti a mozgásszervi működésre irányuló gátoló tényezők mértékét.  

Ezek tehát az általánosságban leírható pozitív hatások. Mivel az SMR egy régi-új eszköz – használata igazából napjainkban válik gyakorivá – kevés olyan kutatást végeztek eddig, amelyből az eszköz hatásmechanizmusát teljes egészében megismerhetnénk.  Ilyen kutatást végeztek Japánban, a tokiói Sporttudományi Egyetemen (Nippon Sport Science University). A japán kutatók az SMR szerepét vizsgálták az arteriális fittség; nevezetesen az artériák merevsége és rugalmassága terén. A vizsgálat azt az állítást kívánta bizonyítani, mely szerint a pulzushullám terjedési sebessége (PWV – pulse wave velocity) az SMR használatával csökkenni fog, míg a sejtplazma nitrogén monoxid (a keringés szabályozása szempontjából fontos vegyület) tartalma ugyanezen időszakban nő. 

A kutatásban résztvevő tesztalanyokat párban vizsgálták – egyikük rendszeresen használta az SMR hengert, másikuk – a kontrollcsoport tagja – nem. A vizsgálatban tíz egészséges tesztalany – 7 férfi és 3 nő – vett részt. Egyiküknek sem volt magas vérnyomása, és egyikük esetében sem volt ismert semmilyen korábbi krónikus betegség. Mind mozgásszegény életmódot folytattak, így fittségük tekintetében is többé-kevésbé hasonlónak tekinthetőek.

A mérési adatok összevethetősége érdekében a résztvevők tartózkodtak a vizsgálat alatt mindennemű fizikai igénybevételtől, a vizsgálatok előtt 4 órával nem ettek. A kutatás szervezői más téren is arra törekedtek, hogy a tesztalanyok minden tekintetben összevethetők legyenek egymással.

A vizsgálati eredmények meggyőzőek voltak:

Az artériák merevségét vizsgáló SMR-hengeres vizsgálat szerint a pulzushullám terjedési sebessége jelentősen csökkent, miközben a sejtplazma nitrogén monoxid tartalma nőtt. Ebből arra következtethetünk, hogy az SMR henger használata jótékony hatást fejt ki az artériás funkciókra. Már korábbi eredmények is kimutatták, hogy az SMR képes növelni az izmok, inak, ízületek és a kötőszövetek rugalmasságát; ráadásul növeli a vér áramlási sebességét a kötőszövetekbe, ami összességében segíti mozdulataink rugalmasságát és nőveli egyes testrészeink mozgástartományát. 

Az SMR révén kifejtett nyomóerő dinamizálja a véráramlást. A megnyújtott izomrostok aktivizálják a mechanoreceptorokat (ingerspecifikus módosult idegsejtek) amelyek kiváltják a keringés működésének átalakulását. Így, mivel a hengerrel végzett SMR növeli az izomrostok rugalmasságát, ez az artériák merevségét csökkenti, és azok ellenállóságára is pozitív hatással van. Az artériák megnövekedett ellenállósága a véredények mechanikus/teherbíró alkotórészeinek – elasztin, kollagén – köszönhetők. Az izomszövet igazából nem más, mint kötőszövet, amely elasztint és kollagént tartalmaz. Amikor a kollagénből származó nyomás az SMR hatására kiszabadul és a sokkal nyúlékonyabb elasztin irányába halad, az izmokat terhelő stressz enyhül. 

A lecsökkent arteriális merevség szinte kizárólag az artéria falában található kollagénnek és elasztinnak tudható be. Alacsony nyomás alatt az artéria falának és az elasztinnak a rugalmassági modulusa kiegyenlítődik. Ebből arra következtethetünk, hogy kötőszövetek SMR általi fellazítása csökkenti az artériák merevségét.  

Forrás: https://mastercede.com/wp-content/uploads/2017/02/FOAMROLLER_FUNCI%C3%93N-ARTERIAL.pdf