Judo

Judo

A Judo története

A dzsúdó Japánból származó harcművészet, amely mára olimpiai sporttá vált. Modern formájában 1882-ben született meg a jiu-jitsu (szintén keleti harcművészeti forma) alapjainak felhasználásával. A Jiu jitsu a szamurájok harcművészete volt. Azokra a helyzetekre fejlesztették ki, amikor az ellenség annyira közel van, hogy fegyver használata nem lehetséges. Sok változata kialakult az idők során. Japán a tizenkettedik és a tizenkilencedik század között a szamurájok uralma alatt állt, akik profi katonák voltak, így ez az időszak kedvezett a harcművészetek fejlődésének.

1868-ban – a Meidzsi restaurációval – véget ért a szamurájok uralma, a nyugati kultúra elkezdett beszivárogni az addig a külvilágtól eredményesen elzárt japán társadalomba. A jiu-jitsu hanyatlásnak indult. Hogy mégsem tűnt el véglegesen, az meglepő módon egy energikus fiatalembernek, Jigoro Kanonak köszönhető. Kano nagyon szorgalmas, értelmes fiatal volt, remek tanulmányi eredményekkel az egyetemen, azonban kisebbségi komplexusa volt apró, törékeny termete miatt, és mint az gyakran megfigyelhet, ezek a körülmények megsokszorozták tettvágyát. Elment tehát 17 évesen gyakornoknak Yanosuke Fukuda mesterhez a Tenjin-i Shin’yo jiu-jitsu iskolába, hogy csiszolja tudását.

Mindössze 21 éves volt, amikor megnyitotta saját iskolájának kapuit. Itt az általa addig tanult jiu-jitsu stílusok leghasznosabbnak tartott ismereteit, technikáit tanította. Eleinte mindössze 9 tanítványa volt, és egy egész apró dojoban edzettek. Ez az iskola vált a modern judo bölcsőévé.

Az ambiciózus Kano 1889-ben Európába utazott, hogy Japánon kívül is népszerűsítse a dzsúdót. Útjának egyik híressé vált epizódja, amikor a kontinens felé hajózva egy alkalommal, mikor valaki csúfot űzni próbált belőle, Kano megdobta az illetőt, de úgy, hogy mielőtt az földet ért volna, Kano a feje alá tette kezét, nehogy komolyabb baja essék. Ez az eset amúgy tökéletesen szemlélteti a dzsúdónak azt a vonását, ahogyan a harctechnikák mellett az elővigyázatosságot, az ellenfél testi épségére is kiterjedő óvatosságot kezeli. Kano mindig is a dzsúdó nemzetközi érdekeit tartotta szem előtt; együttműködött a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal a sportág népszerűsítése érdekében. A mester álma vált valóra, amikor 1964-ben a bizottság felvette az olimpiai sportágak közé a dzsúdót. A tokiói olimpián egyetlen szám kivételével minden súlycsoportban japán aranyérmeseket avattak. Az 1992-tes barcelonai olimpián már a nők is indultak.   

A Nemzetközi Judo Szövetség ma 185 tagállamot számlál. A sport Európában különösen népszerű; Franciaországban több a leigazolt versenyző, mint Japánban. Japán ezzel együtt a mai napig aktívan népszerűsíti a mozgásformát világszerte. Edzőket oda, ahol eben van hiány, használt felszereléseket oda, ahol erre van szükség – Afrikába és óceániai területekre például.

 

A Judo Magyarországon

1906-ban gróf Szemere Miklós meghívására Kano Dzsigoro egyik tanítványa, Kicsiszaburo Szaszaki (Sasaki Kichisaburo) mester érkezett hazánkba, hogy Magyarországon is megismertesse és népszerűsítse a judót. Négy hónaposra tervezett kurzusán hatvan fővel kezdte az oktatást a BEAC lágymányosi sporttelepén.

 

A rendszeres judóoktatást Vincze Tibor kezdte el 1928-ban, őt tekintjük a magyar judósport atyjának. Tanítványai közül később sok kiváló mester került ki. 1931-ben, mindössze néhány fővel alakult meg az első magyar judóklub az NTE-ben, majd 1933-ban a csapat már részt is vett az első nemzetközi versenyen Bécsben, amelyen döntetlennel zárult az osztrákok elleni csapatverseny. 1934-ben Magyarország részt vett az első, nem hivatalos Európa-bajnokságon. Ugyanebben az évben Frankfurtban Vincze Tibor megszerezte a második, dr. Purman János pedig az első danfokozatot. Ők ketten, a MAFC birkózószakosztály mellett létrejött judóklubbal egyesülve létrehozták az Elektromos Művek SE cselgáncs-szakosztályát.

 

1959-ben a Magyar Judószövetség csatlakozott az Európai Judószövetséghez (EJU), s ez jelentős szakmai fejlődést eredményezett.

 

A 70-es évektől valóban fellendült a magyar judo: versenyzőink rangos nemzetközi versenyeken sorra dobogós és pontszerző helyezésekkel térhettek haza. A legrangosabb eredményt Kovács Antal érte el, amikor 1992-ben, Barcelonában olimpiai bajnoki címet szerzett, majd egy esztendővel később, 1993-ban Hamiltonban megszerezte a magyar judo első felnőtt világbajnoki címét is – a kitűnő sportember vihette a 2004-es athéni nyári olimpia megnyitó ünnepségén a magyar nemzeti lobogót.

A világbajnoki sikert 2005-ben, Kairóban sikerült megismételni, ekkor a 73 kilogrammosok között versenyző Braun Ákos állhatott a vb-dobogó legfelső fokára – ő az első magyar judós, aki ugyanabban az évben megnyerte a világbajnokságot és az Európa-bajnokságot is.

Forrás: http://judoinfo.hu/index.php/a-judo-mainmenu-52/dzsd-haznkban-othermenu-55

 

A Judo szabályai

Bára Judo szó magyarul annyit jelent, a lágyság útja, azért a cél ebben a sportban – a versenysportban – mégiscsak az ellenfél legyőzése. Lehetőség szerint lágyan, méltósággal. A versenyző a mérkőzést úgy nyerheti meg, ha több pontot ér el, mint ellenfele. Ezeket a pontokat dobásokért és szorításokért kapja. A szabályok megsértéséért büntetőpont jár.

A judot szivacson, úgynevezett tatamin gyakorolják, amelynek mérete 14×14 méter. Ennek közepén egy 10×10 méteres terület a küzdőtér.

A judosok gi-t viselnek, ami egy hagyományos japán öltözet. Ennek elég tartós anyagból kell készülnie, hogy ellenálljon a gyakori rángatásnak, húzásoknak és taszításoknak. AZ ujjaknak – a nadrág esetében éppúgy, mint a felsőnél – maximum 5 centivel a boka, illetve a csukló felett kell végződnie. A felsőt övvel kötik meg, hagyományos japán csomót alkalmazva.

Pontozás

A judo mérkőzésen a versenyző háromféle pontot érhet el. A legértékesebb az ippon, melynek esetén véget ér a mérkőzés. Ippon azért jár, ha a versenyzőnek úgy sikerül megdobnia ellenfelét, hogy az teljes terjedelmével a hátán ér földet, illetve ha 25 másodpercig leszorítja – mozgásképtelenné teszi – a másikat, vagy az feladja a küzdelmet.

A második legértékesebb pont a waza-ari. Ebből kettő ippon értékkel bír, így a második vaza-arinál szintén véget ér a küzdelem. Waza-arit akkor ítél a bíró, ha a dobás kevésbé jól sikerül, de így is a hát jelentős része érintkezik a tatamival, illetve ha az ipponhoz szükségesnél rövidebb ideig sikerül leszorítani az ellenfelet.

A harmadig pontozásos eredmény pedig a juko, amely a waza-arinál kevésbé pontos dobásokért, valamint az annak idejét el nem érő leszorításokért jár. A juko értékű dobásokból, leszorításokból akármennyit érünk el, egyetlen waza-ari mindig értékesebb lesz.

 

Büntetések

Egy judo mérkőzésen kétféle büntetést ítélhetnek. Shido jár a kisebb szabálytalanságokért, és Hansoku Make a komolyabbakért, illetve ha shidoból összegyűlik 4. Shido jár az időhúzásért: először figyelmeztetés, ezután juko értékű büntetés, majd waza-ari, végül – a meccsnek is véget vetve – ippon. Komoly szabálytalanság esetén nem ritka, hogy az egész versenytől eltiltják a versenyzőt.

A mérkőzést tehát az a versenyző nyeri meg, aki ippont, két waza-arit, vagy egyszerűen több pontot ér el, mint ellenfele. Pontegyenlőség esetén úgynevezett arany pont dönt: az előbb pontot elérő versenyző győz. Amennyiben így is pontegyenlőség marad fenn, bírói döntéssel dől el a meccs.

 

A judo pozitív élettani hatásai

A judo, mint harcművészet, elsőre talán agresszív és veszélyes sportnak tűnhet. Az igazság ezzel szemben az, hogy kevés mozgásforma hoz a művelőinek annyi örömet, értéket, mint a judo, amelyet az UNESCO sem véletlenül tart számon a gyerekek számára leginkább javasolt mozgásformák között.

A judo gyakorlói a mozgásformát nem pusztán sportként, hanem életformaként kezelik. Amellett, hogy egész testünk profitál belőle, javítja koordinációnkat, magabiztosságunkat és összpontosítási képességünket. Férfiak, nők és gyerekek bármilyen korosztályból gyakorolhatják. A mozgásforma egyik legalapvetőbb sajátossága az a tisztelet, amivel a judosok magukkal és másokkal szemben viseltetnek.

 

Fiziológiai hatások

A judo elsőrangú eszköz a kalóriák égetésében. Ideális mozgásforma olyanok számára, akik minden téren hatékony mozgásra vágynak. Segít a fogyásban, ugyanis nagy mértékben aktiválja az anyagcserét.

 

Javítja légzésünket, mivel megtanít bennünket a helyes ki- és belégzés technikáira. Kiváló eszköz ezért azok számára, akik légzési betegségekben – mint például az asztma – szenvednek.

 

Jelentősen fejleszti a judo szervezetünk tüdő- és érrendszeri működését is, mivel javítja a keringést. Hatékony a magas vérnyomás és más szív-és érrendszeri betegségek kezelésében is.

 

A judo fejleszti egyensúlyérzékünket, hozzájárul izmaink nyújtásához és nagy mértékben támogatja ízületeink rugalmasságát. Mindezek együttesen csökkentik a fájdalmat olyan – szélesebb rétegeket érintő – helyzetek esetén, mint például az az ízületi porckopás.

 

Ez a harcművészet szabályozza emésztési funkcióinkat, bélrendszerünk működését; még olyan szerveink működését is javítja, mint például májunk, hasnyálmirigyünk. A judoban tanult technikák javítják idegrendszerünk működését is: javítják memóriánkat és fájdalomtűrő képességünket is.

Összességében elmondható tehát, hogy a judo acélozza izmainkat, miközben testünket harmóniában tartja lelki működésünkkel.

 

Mentális hatások

A judo elismerten fejleszti gyakorlóinak pszichomotoros tanulási képességeit, ezért mindenképpen ajánlható fiatalok – közülük is elsődlegesen tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek – számára. A mozgásforma elősegíti a fizikai és mentális egyensúly kialakulását. Hozzásegít bennünket a helyes önértékeléshez és mások tiszteletére tanít. Tökéletes választás önértékelési zavarokkal küzdő, illetve az indulataikat nehezen menedzselő fiatalok számára.

 

A judo növeli önbecsülésünket. Gyakorlása magabiztosságot, pozitív attitűdöt, jó hangulatot kölcsönöz egyidejűleg.

 

A judosok megtanulják az „először gondolkodj, azután cselekedj” szabályát, így az érzelmek nem ragadtatják el őket nehezebb helyzetekben.

 

A judo és az autizmus

 

Egy a közelmúltban, a floridai College of Health Professions and Sciences által végzett kutatás a judo autizmus spektrumzavarra gyakorolt hatását vizsgálta. A kutatók arra voltak elsődlegesen kíváncsiak, hogy a mozgásforma menyire segíti a kutatásban résztvevő fiatalokat a számukra egyébként jóval nehézkesebb szociális kapcsolatok kialakításában. A harcművészetek kapcsán általánosságban elfogadott nézet, hogy számos olyan területet érintenek, amelyek a célcsoport életében kihívásokat jelentenek. A kommunikációs helyzetek kezelésének megkönnyítése, a jellemző szorongásos tünetek enyhítése mellett a fizikai aktivitás szintjének növelése azért rendkívül fontos az autizmus spektrumzavarral érintett személyek esetén, mert náluk jellemzőbb az e téren tapasztalható inaktivitás, ami gyakorta vezet elhízáshoz, cukorbetegséghez, és ezek hosszabb távú szövődményeihez.

 

A kísérleti tanulmány a kutatásban résztvevők esetében határozott javulást mutatott a fizikai aktivitás terén. A kísérlet 8 hetes időtartama alatt ez nem vezetett szignifikáns változásokhoz, azonban a résztvevő gyerekek szinte kivétel nélkül ragaszkodtak a mozgásforma gyakorlásához; a kísérleti időszakon túl is – akik nem vettek részt a foglalkozásokon későbbiekben, mind az utazásból eredő nehézségek miatt maradtak el.  

 

A résztvevő gyerekek szülei szinte kivétel nélkül arról számoltak be, hogy gyermekeik látványosan fejlődtek a szociális interakciók terén.

„Míg a karate a szociális készségek terén jótékony hatásúnak bizonyult az autizmus kapcsán, társaimmal abból a hipotézisből indultunk ki, hogy a judo által hirdetett és tanított önvédelem és egymásra figyelés, tudatosság a karatén is túlmutató hozadékot fog jelenteni a résztvevő gyerekek számára” – mondta Jeanette Garcia, a kutatás vezetője, a College of Health Professions and Sciences segéd professzora. „Valójában a kutatás azt bizonyította számunkra, hogy a judo nem csak a szociális készségek fejlesztése terén elsőrangú, hanem a korábbiakban nem tapasztalt mértékben elfogadott tevékenység az autista résztvevők körében, ami esetükben a mozgás-szegény életmód megváltoztatásának, valamint az önbizalom erősítésének hatékony eszköze lehet” – tette hozzá.

A kutatás eredményeit 2019 decemberében a Journal of Autism and Development Disorders ismertette.

Garcia, akinek hivatása az autista gyerekek segítése, 2019 nyarán kezdte meg a fent ismertetett kutatást. Ennek fő oka az autizmus előfordulásának egyre növekvő aránya volt – a legutóbbi statisztikai adatok tanúsága szerint minden hatvanadik gyereket érinti ez a kórkép.

A kutatás 14 nyolc és tizenhét év közötti, helybeli autista gyerekkel indult, akik 8 héten keresztül heti egy alkalommal vettek részt 45 perces foglalkozásokon. Két gyerekre egy edző jutott, ők az egyetem hallgatói közül kerültek ki. A résztvevőket kisebb csoportokba osztották életkor szerint. Futást és nyújtó gyakorlatokat tartalmazó bemelegítést követően olyan gyakorlatsor következett, ahol a judo mozdulatsorain túl biztonságra, stabilitásra, légzőgyakorlatokra helyezték a fő hangsúlyt. Minden gyakorlatot követően kikérték a résztvevők véleményét az adott gyakorlatról.

Hogy felmérhessék a résztvevők aktivitását a foglalkozásokon kívül is, mindenki kapott egy olyan szerkezetet, amely mérte az aktív és a pihenő időszakok megoszlását. A kutatók ezt az okosórára emlékeztető műszert használták a kutatás kezdetén, majd annak végén is. A kutatási eredmények alapján a judo képes az egyébként mozgás-szegény életmódot folytató tesztalanyok általános aktivitás szintjének emelésére, ami a kutatás vezetője szerint áttörést jelenthet az autizmus spektrumzavaros fiatalok iskolai és azon kívüli aktivitásának fokozására.

Fortrás: https://psychcentral.com/news/2020/01/19/judo-shows-promise-for-kids-with-autism/153256.html