Labdarúgás

Labdarúgás

Érdekes dolog Magyarországon a futballt, mint jógyakorlatot népszerűsíteni. Furcsa, mert itthon a foci az egyik legnépszerűbb sport; azt gondolhatnánk, hogy nem szorul további népszerűsítésre. Meglepő lehet azért is, mert nemzetközi és hazai viszonylatban is sokat hallunk a labdarúgásról: határozott kormányzati cél bontakozik ki az akadémiák működtetése, utánpótlás nevelés, stadionok építése terén.

A fent leírtak a versenysport területét érintik.

A focit alapvető tulajdonságai – csapatsport, nincsen komoly eszközigénye, a világ legnagyobb részén – itthon is – rendkívül népszerű, a szabadidősporthoz mérten kiépített infrastruktúrája van – arra predestinálják, hogy az egyik, ha nem a legnépszerűbb mozgásforma legyen. Vizsgáljuk meg, milyen lehetőségeket rejt a nemzet legnépszerűbb mozgásformája az egészségmegőrzés, az aktív, mozgásban gazdag életmód kialakítása, fenntartása terén.

A JÁTÉK LEGFONTOSABB SZABÁLYAI

A játékot 2×45 percig játsszák, ezeket nevezik félidőknek. A nem játékkal töltött időt (például sérülés, csere) a bírók a félidők végén hosszabbítás formájában beszámítják.

A játék célja a gól, vagyis a labdának az ellenfél kapujába való juttatása. A gól akkor szabályos, ha a labda teljes terjedelmével átjutott a gólvonalon. Az a csapat nyeri a mérkőzést, aki a játékidő alatt több gólt ér el. Ha a két csapat góljainak száma megegyezik akkor a meccs döntetlen.

Mindkét csapatból 11 játékos tartózkodik egy időben a pályán (amennyiben nincs kiállítás), de lehetőség van a cserére. Hivatalos mérkőzéseken hármat lehet cserélni, barátságos meccseken a két csapat a játékvezetővel egyetértésben megegyezhet a cserelehetőségek számában. Az a játékos, akit edzője lecserélt, már nem térhet vissza a pályára az adott meccsen (kivétel az edzőmérkőzés).

Forrás: wikipédia

A PÁLYA

A játéktér hossza 90–120 méter lehet – két egyenlő méretű térfélre osztva – nemzetközi mérkőzésen ez a méret 100–110 méterre változik. Szélessége 45–90 méter, nemzetközi mérkőzésen 64–75 méter. A népszerűen 16-osnak nevezett büntető területnek 16,5 méterre kell lennie az alapvonaltól és a gólvonaltól – ez a kettő egybeesik –, a büntetőpontnak pedig 11 méterre. 9,15 méter a sugara a kezdőkörnek és a 16-os előtti félkörnek. A kapu előtti tér a gólvonaltól 5,5 méterre végződik. Az alapvonalat, az oldalvonalat, a gólvonalat, a kezdőkört, a 16-os előtti körszeletet, az „öt és felest”, valamint a büntetőpontot fehér mészporral jelölik meg.

A kapu belső szélessége pontosan 7,32 méter, belső magassága pedig 2,44 méter. (Ezek a méretek Angliából származnak, ahol a szélesség 8 yard, a magasság pedig 8 láb.) A kapufákat és a felső lécet hálóval is kiegészítik.

A szögletzászlók magassága 1,5 méter. A szögletek negyedkörének sugara 1 méter. A vonalak és kapufák vastagsága maximum 0,12 méter lehet.

A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó-szövetség) és az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) nemzetközi mérkőzésre hitelesített füves, műfüves játékteret fogad el. A műfű elsősorban az Egyesült Államokban hódított, de az 1994-es VB-re kicserélték valódi fűre a műfüves játéktereket is. Szélsőséges meteorológiai körülmények áthidalására a FIFA elfogadja a műfüves játéktereket (afrikai országok, orosz területek). A stadionok többnyire nem fedettek, csak a nézőtér-rész, bár létezik teljesen fedett létesítmény is. A legmodernebb stadionokban a játéktér alá fűtőrendszert építettek, hogy a téli időszakban is játékra alkalmassá tehessék, az alácsövezett csatornarendszer eső után hamar elvezeti a felesleges csapadékot.

A fenti adatoktól, méretektől – mind nagy, mind pedig kispályák esetében – sok érdekes eltérés található. Ennek elsődleges oka a futball páratlan népszerűsége: helyhiány, domborzati akadályok, arányérzék és jóízlés nem állhatnak a foci útjába:

A LABDARÚGÁS POZITÍV ÉLETTANI HATÁSAI

Ennél a pontnál különösen fontos a versenyszerű futball, es a hobbi szinten végzett foci szétválasztása. A profi labdarúgásban –láthatjuk nap mint nap – gyakoriak a sérülések. A végsőkig hajtott szervezetek, a nagy sebességgel végzett gyakori irányváltások, a rendszeres test-test elleni küzdelem mind-mind közrehatnak abban, hogy a profi labdarúgás az egyik legtöbb sérülést generáló mozgásforma jelenleg.

A rekreációs céllal folytatott futball esetében bemutatandó pozitív élettani hatások természetesen a profi futballra is érvényesek, annak negatív hatásai nélkül.

Számos olyan vizsgálati eredmény napviláglátott látott korábban, ahol a heti többszöri – általában háromszori – futballozás hatásait mutatták be. Mivel a legtöbb hobbi szinten futballozó hetente egy alkalmat engedhet csak meg magának, a pozitív hatások bemutatása céljából olyan kutatást választottunk, amely a heti egy edzés hatásait vizsgálta. A Koppenhágai Egyetem (Department of Nutrition, Exercise and Sports, Copenhagen Centre for Team Sport and Health) 2015-ben publikált kutatásának idevágó részleteit közöljük itt:

  • A szabadidősport szinten végzett futball fiziológiai hatásai: hogyan javítja az edzés az egészséget?

A rekreációs céllal végzett futball számos fontos fiziológiai hatást mutat fel. Az egyik legfontosabb ilyen hatást a kardiovaszkuláris rendszerre gyakorolja, mivel az átlagos pulzus játék közben a maximális 80%-a körül mozog, függetlenül kortól, fittségtől, a mozgásforma terén szerzett korábbi tapasztalatoktól. Túlsúlyos férfiak kettes típusú diabétesszel, 65 – 75 év közötti idősek minden korábbi tapasztalat híján, továbbá prosztata rákos férfiak mind-mind képesek voltak az edzés nagy részét 80%-os pulzus felett végezni.

A résztvevők általánosságban 100 fölötti sprintet és más intenzív akciót – mint pl. cselezés, lövés, szerelés, lefordulás vagy ugrás – hajtottak végre egy-egy egyórás edzés alkalmával, mindezt úgy, hogy közben nem érezték túlságosan fárasztónak azt. Ez bizonyosan közrejátszott abban, hogy élvezték a játékot, és folytatták annak gyakorlását a kísérlet befejezését követően is.

  • A kispályás foci kardiovaszkuláris hatásai:
  • Szívműködés

Számos tanulmány bebizonyította korábban, hogy a normális vérnyomásúak esetében a rekreációs futball vérnyomás csökkentő hatású. Mindez sokkal hangsúlyosabban jelentkezik hipertóniás betegek, valamint 2-tes típusú cukorbetegek esetében. Ez azért is nagyon fontos, mert az utóbbi tünetekkel rendelkezők mintegy 80%-a egyben magas vérnyomással is küzd, ami nagy mértékben emeli a kedvezőtlen kardiovaszkuláris események (például sztrók, szívinfarktus) előfordulásának kockázatát.

  • Maximális oxigén felvétel:

A rendszeres rekreációs célú futball növeli vérünk maximális oxigénfelvételét. Számos tanulmányban kifejtik, hogy 12-24 hetes tréning alkalmával a vér oxigénfelvétele 7-15%-kal nő, ami a futással és a kerékpározással összehasonlítva is kiemelkedő. Ennél is magasabb, 16-18%-os javulást figyeltek meg 65-75-éves korosztálynál, ahol vélhetően az igen kedvezőtlen kiindulási értékeknek is betudható a nagymértékű javulás. Hasonló eredmény figyelhető meg 2-tes típusú cukorbetegek (11%) valamint hipertóniás célcsoport (8%) esetén is.

  • A futball hatása a testösszetételre és a vér lipid-szintjére:
  • A vér lipid-tartalmának vizsgálata:

Általános megfigyelés, hogy a rendszeres futball csökkenti a vér koleszterinszintjét. Fiatalok és középkorú célcsoport esetén az alacsony sűrűségű, „rossz koleszterin” (LDL) 15%-os csökkenése, míg ezzel egyidejűleg a „jó koleszterin” (HDL) növekedése tapasztalható. Hasonlóképpen, cukorbetegek esetén is megfigyelhető a fenti jelenség.

  • Testzsír, és a zsír nélküli testtömeg alakulása:

A rendszeres rekreációs célú futball hatással van a testösszetételre. Középkorú férfiak körében a testzsír százalékos csökkenése 1-3% közé tehető. 12 hétig tartó heti kétszeri 60 perces edzés jelentősen növeli az izomtömeget – az általános 1.7 kg. gyarapodásból 1.1 kg-ot a láb izomnövekedése tett ki. Itt természetesen fontos szerepet kapott a játék során elvégzett sprintek mennyisége, a játékosok száma, valamint a pálya mérete.  

A testösszetételre gyakorolt jelentős javulást mutatnak azok a kutatások is, ahol az edzések kórházi betegekre gyakorolt hatását vizsgálták: 24 hetes edzéssorozatnál a középkorú diabéteszes férfiak esetében átlagosan a testzsír 1.7 kg-os, míg a felsőtest zsírszövetének 12.8%-os csökkenését figyelték meg. Hasonló időtartam alatt heti 3-szor 40 perces, diétás étrend mellett folytatott edzések esetén ugyanennél a célcsoportnál a zsírszövet 3.4 kg-os csökkenését tapasztalták.

  • Csonttömeg és csontösszetétel:

A rendszeres kispályás foci jótékony hatással van csontozatunkra is. 20 és 43 év közötti mozgásszegény életmódot folytató férfiaknál – 12 hétig tartó edzéssorozatban – a csontok ásványi összetételének 2%os javulását mérték, ami a későbbiekben, kevésbé intenzív edzés mellett is fenntartható volt. 65 és 75 év közötti férfiak esetén – hasonló terhelés mellett – a felső combcsontok ásványianyag tartalmának javulását tapasztalták. Az edzések időtartamának további 8 hónappal történő kitolása már 3.8-5.4%-os javulást mutatok a vizsgált területek ásványianyag tartalmának javulása terén. Ebből arra következtethetünk, hogy a szervezet oszteogenetikus válasza a terhelésre nem enyhébb, mindössze lassabb, mint a fiatalabb résztvevők esetében. A kutatások eredményeinek tükrében kiemelkedő szerepe van a pálya méretének – és ezzel együtt a gyakori irányváltásoknak, az ezzel együtt járó fékezéseknek és sprinteknek.

  • A rekreációs futball általános hatása a mozgáskészségre:

A rendszeresen végzett rekreációs célú futball markáns eredményeket produkál gyakorlói általános mozgáskészsége terén. A magasabb arányú oxigén felvétel mellett középkorú férfiak esetében csakúgy, mint iskoláskorúaknál 25-50%-os teljesítmény javulás volt tapasztalható az un. Yo-yo intermittent test-en. Ez 2×20 méteres, egyre gyorsuló iramban teljesített sprinteket jelent, 5-10 másodperces szünetekkel. Idősebb korú résztvevők esetén ez a javulás 16 hetes tréningidőszak után 43%-os volt, amihez párosult egy 29%-os javulás az un. „sit-to-stand” (egyenes ülőhelyzetből való megismételt felegyenesedések sorozata) gyakorlatban is.

Forrás: Recreational football for disease prevention and treatment in untrained men: a narrative review examining cardiovascular health, lipid profile, body composition, muscle strength and functional capacity – https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/25878072

 

A futball szociális hatásai:

 

A futball csapatsport, így a fent ismertetett fiziológiai hatások mellett szociális téren is hatékony lehet. Az eredményesség érdekében csapatjátékosként kell működnünk. Fel kell ismerni azokat a helyzeteket, amikor a háttérben maradva – bármilyen remek egyéni képességekkel rendelkezünk – jobban szolgáljuk csapatunkat. Ez fegyelmet, önuralmat igényel.

A saját készségek és képességek ismerete mellett csapatjátékosként táraink képességeivel, tudásával is tisztában kell lennünk, ami magasfokú figyelmet kíván társaink iránt. Erre a figyelemre azért is fokozottan szükségünk van ennél a mozgásformánál, mert a foci könnyen okoz sérülést.

A test test elleni küzdelemről híres futball esetén a legfigyelmesebb és óvatosabb játék mellett is könnyen alakulhatnak ki vitás helyzetek. Ezek természetes velejárói a játéknak, amelyek remek lehetőséget nyújtanak arra, hogy megtanuljunk nyomás alatt, éles helyzetekben nyugodtan, empatikusan viselkedni.

Bár a szabályok egyértelműek, a helyzetek megítélése – bent, vagy kinn volt-e a labda, kézzel, vagy lábbal ért-e hozzá a játékos a labdához stb. – nem mindig egyszerű. Fontos szerepet játszik ilyenkor a sportszerűség.

A szabályok ismerete fontos. Természetesen nem csak a futballpályán. Aki a sportban megtanulja a szabályok tiszteletét, az élet más – nem kevésbé írott/íratlan szabályokkal rendelkező – területein is képes lesz ezek betartására.

A labdarúgáshoz hasonló mozgásformák

JORKYBALL:

A Franciaországból induló labdás csapatjátékban leginkább a futsal és a squash elemei fedezhetők föl. A jorkyball-t két csapat játssza, két-két játékossal. Egy mérkőzés versenykiírástól függően kettő vagy három nyert szettig tart, egy szett pedig hét lőtt gólig tart.

A téglalap alakú, speciális padlószőnyeggel borított 4,8 x 9,8 méteres játéktér minden oldaláról 2,7 méter magas plexifallal határolt, tetejét háló borítja, így sosincs kint a labda, amitől folyamatos játék alakulhat ki. A pálya hosszában öt zónára osztható – ezeknek támadásban és védekezésben is jelentőségük van. A csapat egyik tagja védekező, másik pedig támadó játékosnak számít, a megkülönböztetés pedig behatárolja, hogy a mely zónákban mozoghatnak. A játéktér két végében egy-egy jégkorongból ismert 1,1 x 1,1 méteres kapu található, a cél pedig természetesen az, hogy ide bejuttassuk a játékszert.

FUTSAL:

A futsal (ejtsd: futszál) a nagypályás labdarúgás hivatalos, elsősorban teremben játszott változata, melyet a FIFA irányít. A név a portugál futebol de Salãoból és a spanyol fútbol salaból származik, mindkettő azt jelenti: teremfoci. Kezdetben Five a Side volt a játék neve, később az angol football és a spanyol sala (terem) szavakból született meg a futsal elnevezés.

A futsalt két csapat játssza, mindkét csapatban 4 mezőnyjátékos és egy kapus van. A cserék száma legfeljebb 7. A játék során bármennyiszer lehet cserélni, de csak a kijelölt cserezónában. A játéktér mérete egy az egyben a kézilabda játéktere, a játéktér szélét itt is vonal határolja. A futsal labda 4-es méretű, de egy speciális szivacs réteggel egészítve ki és ezért kevésbé pattan, mint a labdarúgásnál használt hagyományos labda. A játékidő kétszer 20 perc tiszta játékidő. (ha játékon kívül van a labda, akkor áll az óra.)

A futsal szabályai lényegesen eltérnek a sok helyen játszott kispályás labdarúgás szabályaitól. Néhány fontos különbség a teljesség igénye nélkül:

  • 4 mezőnyjátékos és egy kapus lehet a játéktéren egy csapatban. A cserejátékosok maximális száma 9 fő.
  • A labdától előírt távolság 5 méter az ellenfél játékosai számára. (Szabadrúgások, büntetőrúgások, – nagybüntető ill. kisbüntető, – sarokrúgás, oldalberúgás,… stb. esetén.) Ez alól csak a kezdőrúgás kivétel, ahol csak 3 méter.
  • A labdát 4 mp-en belül játékba kell hoznia az arra jogosult csapatnak (oldalberúgás, sarokrúgás, szabadrúgás, büntetőrúgás, kidobás… stb.), ellenkező esetben az ellenfél csapat következik oldalberúgás esetén oldalberúgással, egyéb rúgásnál közvetett szabadrúgással.
  • Nincs bedobás, csak oldalberúgás. A labdát szigorúan a vonalra kell helyezni (mozdulatlanul), és ha ez megtörtént, akkor szintén 4 másodperc áll rendelkezésre az oldalberúgás elvégzésére. Ügyelni kell arra, hogy rúgáskor a lábaknak a vonalon, vagy azon kívül kell lennie. (Ha lejár az idő, vagy a labda mozog, amikor elrúgják ill. a lábak szabálytalan helyen vannak a rúgáskor, akkor az ellenfél hozhatja játékba a labdát.)
  • A kapus kidobással hozhatja játékba a labdát.
  • A kapusnak a labdát visszapasszolnia csak meghatározott esetekben szabad. Ha a kapus hozzáér a labdához a saját térfelén, akkor egészen addig nem érintheti újra a labdát, amíg az ellenfél hozzá nem ér a labdához, vagy a kapus át nem megy az ellenfél térfelére. A kapus az ellenfél térfelén mezőnyjátékosnak számít (Ha mégis, akkor közvetett szabadrúgást ítélnek a csapata ellen.)
  • A kapus a saját térfelén mindössze 4 másodpercig birtokolhatja a labdát. Ha addig nem passzolja le, akkor az ellenfél közvetett szabadrúgást végezhet el onnan, ahol birtokolta a labdát a 4 másodperc leteltekor. (Ha a büntetőterületen belül birtokolta a labdát, úgy a szabadrúgást a 6-os vonal azon pontjáról kell elvégezni, amely a legközelebb van ahhoz a ponthoz, ahol a kapus a labdát éppen birtokolta.)
  • A 4 másodperces kapusszabály az ellenfél térfelére nem vonatkozik, a kapus lecserélhető mezőnyjátékosra, azonban ennek a játékosnak megkülönböztető mezt kell viselnie, a mezen lévő mezszámnak egyeznie kell a játékos eredeti mezszámával. Erre a játékosra ugyanúgy vonatkoznak a kapusra vonatkozó szabályok.
  • A közvetlen szabadrúgást maga után vonó szabálytalanságok számát nyilvántartják (halmozott szabálytalanságok), és félidőnként az ötödik szabálytalanság után, (tehát a 6. szabálytalanságtól kezdve) minden szabálytalanságért ún. kisbüntető jár, amit 10 méterről végeznek el, csak a kapus van a lövő játékossal szemben. (Ha a szabálytalanság a büntető területen kívül, de 10 méternél közelebb történt, akkor a rúgó játékos dönthet, hogy a 10 m-re lévő büntetőpontról vagy a szabálytalanság helyéről akarja-e elvégezni a szabadrúgást.) Kisbüntető elvégzésekor a kapusnak nem kell a gólvonalon állnia, ilyenkor csak az 5 méteres szabály vonatkozik rá.
  •  
  • Forrás: https://www.wikiwand.com/hu/Futsal

 

 

TENGÓ:

A lábtenisz vagy közismert nevén lábtengó egy közkedvelt teremsport, valamint előszeretettel űzik a strandokon is. Az 1920-as években terjedt el Közép-Európában. Németül Fußballtennis, franciául tennis-ballon, a cseheknél és a szlovákoknál nohejbal néven ismerik.

1922-ben a cseh Slavia Praha játékosai feltaláltak egy játékot, amit futball a kötél felett-nek neveztek, mivel eredetileg egy vízszintesen felfüggesztett kötél felett játszották, amit később hálóval helyettesítettek. Általában egy oldalon két vagy három játékos játszik három érintővel, de egy játékos nem érhet bele a labdába kétszer egymás után. A játékosok a kezükön kívül a test összes részével megjátszhatják a labdát. 1940-ben írták le először a játék hivatalos szabályait. Az első lábtenisz kupa 1940-ben került megrendezésre, az első bajnokság pedig 1953 és 1961 között zajlott Trampská liga néven. 1961-ben fogadták el hivatalos sportként, majd 1971-ben létrehozták az első lábtenisz szövetséget Csehszlovákiában.

Szabályok:

  • Egyes: egy játékos, két érintés, egy pattanás (minden kategóriában), 9 x 12.5 méteres pályán
  • Páros: két játékos, három érintés, egy pattanás engedélyezett a férfiak, kettő a nők és a juniorok számára, szintén 9 x 12.5 méteres pályán
  • Hármas: három játékos, három érintés, egy pattanás engedélyezett a férfiak, kettő a nők és a juniorok számára, szintén 9 x 18 méteres pályán.

Forrás: wikipédia

TEQBALL:

A teqball a labdarúgás és az asztalitenisz elemeit vegyítő sport.

Domborúan meghajlított síkú, középen plexiüvegből készült „hálóval” elválasztott asztalon játsszák futball-labdával, legalább ketten.

Az asztal teqbox-szal egészíthető ki, egy olyan számítógépes látás- és eseményfelismerő technológiával, amely ellenőrzi, hogy betartják-e a szabályokat, számolja az eredményt, és még azt is méri, hogy egy játékos melyik testrészével mennyit fejlődött.

Forrás: wikipédia

STRANDFOCI:

A strandlabdarúgás egy labdajáték, melyet homokon játszanak. Az első próbaeseményt 1992-ben rendezték Los Angelesben. Ezen a tornán tökéletesítették a szabályokat, melyek alapvetően azóta is változatlanok. Látványos sportág.

A játék elődjét a brazil tengerpartokon játszották és miután felkarolták rövid idő alatt népszerűvé vált szerte a világon.

Szabályok:

  • A játéktér hosszúkás, téglalap alakú, hossza 35–37 méter, szélessége 26–28 méter. A játéktérnek homoknak kell lennie. Az oldalvonalak vastag szalaggal vannak megjelölve.
  • Két csapat vesz részt a mérkőzésen. A játéktéren egy időben maximum 5 játékos tartózkodhat. Kötelező kapust megnevezni, a játékosokat pedig számozott mezzel ellátni.
  • A cserejátékosok száma 7 fő, cserelehetőségeket korlátlan számban lehet végrehajtani. A mérkőzés kezdetén legalább 3 játékosnak a pályán kell tartózkodnia. ha bármelyik csapat létszáma kiállítások, sérülések következtében kettőre csökken, a mérkőzést be kell fejezni.
  • A játékidő háromszor 12 perc, a szünet nem lehet több 1 percnél.
  • Mindkét csapat jogosult 1 perces időkérésre félidőnként.
  • Csak közvetlen szabadrúgás van.
  • A büntetőrúgást, 8 méterről, a büntetőpontról kell elvégezni, Büntetőrúgáskor csak a kapus tartózkodhat a büntetőterületen belül. Valamennyi játékosnak, kivéve a rúgó játékost, legalább öt méter távolságra kell elhelyezkedni a labdától. A büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre kell rúgnia és ő már csak akkor rúghat ismét labdába, ha közben már egy másik játékos is hozzáért.
  • Bedobásból, berúgásból közvetlenül nem lehet gólt elérni, amennyiben mégis a hálóba kerül a labda, úgy kapus kidobással kell folytatnia a játékot.
  • A kapuskidobásból közvetlenül gólt nem lehet elérni. A kapus a saját csapattársától feléje szándékosan lábbal hazaadott labdát csak lábbal játszhatja meg. A kapus gólt csak úgy érhet el ha már játékba került a labda és egy másik csapattársa által kapta azt vissza.
  • Személyi hiba: minden olyan vétség esetén, amiért szabadrúgás jár, a vétkes játékos személyi hibapontot kap. Ha egy játékos összegyűjt egy mérkőzés folyamán a négy (4) személyi hibapontot, akkor az adott mérkőzésen tovább nem szerepelhet, de helyére azonnal beállhat csapattársai közül valaki. A csapaton belüli egyéni személyi hibák összege adja a csapathibapontok számát. Ha egy csapat egy félidőben összegyűjtött öt (5) személyi hibát, akkor az ellenfél sorfal nélkül, nyolc (8) méterről büntetőrúgást rúghat. Az első büntető az ötödik személyi hiba begyűjtésével jár és ezt követően minden szabálytalanság után, de csak is nyolc méterről. Az újabb félidő elkezdésekor a csapat személyi hibapontokat újra kezdik számolni.
  • Forrás: wikipédia