Petanque

Petanque

A petanque története

A petanque a „boules” – golyózás – egyik változata, ahol a cél üreges fémgolyók egy kisebb méretű fagolyóhoz – ez az un. „cochonnet” (máshol cork, le petit, jack, öcsi) – történő minél közelebb juttatása, miközben a dobó mindkét lábával a földet érintve a kezdőkörben áll.  

A játékot elsősorban döngölt, vagy kavicsos földön, de időnként füvön, homokon játsszák. Hasonlít a boccia nevű játékhoz. A játék ma ismert változata a Dél-francia Provence beli La Ciotat nevű településről származik.

A petanque-ot mintegy 17 millió ember játssza Franciaországban, leginkább a szabadsággal telő nyári hónapok alatt. Igen népszerű a játék Spanyolországban is. Az International Federation of Petanque and Provancal Games által bejegyzett játékosok száma hatszázezer körül mozog. A petanque népszerű Európán kívül is: az USA-ban 40 klubban 1500 igazolt versenyző játszik (a szabadidős jelleggel petanque-ozók számát 30.000-re becslik) és Kanadában is kb. 20.000- en űzik a sportot. A petanque népszerű ezek mellett Dél-Kelet Ázsiában is – elsősorban Laoszban, Észak-Tájföldön, Kambodzsában és Vietnámban – köszönhetően a korábbi hosszan tartó francia jelenlétnek. A legfőbb nemzetközi verseny a petanque világbajnokság, amit kétévente tartanak, míg a legfontosabb egyéni verseny évente, Marseille-ben kerül megrendezésre, mintegy 10.000 résztvevővel és 150.000 nézővel.

 

  • A petanque kialakulása

Ókori feljegyzések szerint az ie. 6. században már a görögök játszottak olyan – spheristics-nek nevezett – játékot, ahol pénzérméket, lapos kavicsokat kellett minél távolabbra juttatni a játékosoknak.

A rómaiak vezették be azt a fontos újítást, melynek értelmében a golyókat egy meghatározott célponthoz minél közelebb kellett eljuttatni. Ez volt az az újítás, amit aztán római katonák és tengerészek eljuttattak Provance-ba. Egy Firenzében feltárt római sírban akadtak a régészek olyan domborműre, ahol a játékosok éppen lehajolnak, hogy összeszámlálják az elért pontokat. A római időket követően a kőgolyókat fagolyókkal helyettesítették, amibe fémszögeket vertek, hogy nehezebbek legyenek. A középkori források közül egyikben maga Erasmus tesz említést a játékról, amelyet „globurum”-nak nevez. Ennek ellenére a petanque „boules” néven vált ismertté Európa-szerte. III. Henrik angol király megtiltotta íjászainak a játékot, majd a XIV. század folyamán IV. Károly, majd később V. Károly francia királyok szintén betiltották a petanque-ot, bár ők csak a polgárság tagjai számára. Ezeket a tilalmakat csak a XVII. században törölték el.

Messionnier-t, a franciák festőjét is megihlette a játék – erről tanúskodik a művész lenti képe – míg Honoré de Balzac részletesen ír a petanque-ról Emberi színjáték című művében.

 

 

Dél-Francia területeken a „provanszi játék” (jeu provancal) és a „lioni boule” elnevezés terjedt el; ez már nagyban hasonlított a mai petanque-ra, azzal az eltéréssel, hogy nagyobb területen játszották, és a játékosok hármat léphettek a dobás előtt. Provence-ban mindenhol játszották, többnyire a szántóföldek fákkal árnyékolt részein.

A mai petanque-ot Jules Lenoir alakította ki 1907-ben La Ciotat-ban, mivel a játékos reumás megbetegedése miatt nem tudott dobás előtt futni. Hasonló okokból kicsinyítették le a pálya méretét a felére, továbbá a dobásokat innentől álló helyzetből végezték el.

Az új szabályokkal 1910-ben játszottak először hivatalos mérkőzést, amelyet Ernest és Joseph Pitiot – La Ciotat-i étteremtulajdonosok – szerveztek. Innentől a petanque népszerűsége folyamatosan nőtt, és a boules legtöbbek által játszott változatává vált.

A Nemzetközi Petanque Szövetség 1958-ban jött létre Marseille-ben, és mára több, mint 600.000 játékost számlál 52 tagországban.

Bár a petanque jelenleg még nem olimpiai sport, az 1985-ben alapított Confédération Mondiale des Sports de Boules jelentős lobbitevékenységet fejt ki, hogy azzá váljon .

 

A pétanque szabályai

A pálya

A pétanque minden talajon játszható, kijelölt pálya nem feltétlenül kell hozzá, a szórakozáshoz elegendő egy sík földes, homokos, akár salakos terület az udvaron, a játszótéren, vagy parkban. A versenysportnak természetesen előírásai vannak a golyók méretére, tömegére, a versenytér kialakítására, a játék szabályaira vonatkozóan.  Hivatalos verseny folyamán a csapatok megszabott, körülhatárolt területen játszanak, melyet a rendező – vagy a bírói bizottság jelöl ki, illetve határoz meg, ebben az esetben a pálya mérete 3-4 m széles és 12-15 méter hosszú.

A golyók

A pétanque golyó fémből készül, átmérője legalább 70,5 milliméter és legfeljebb 80 milliméter. A golyók súlyának 650 – 800 gramm közöttinek kell lenniük.

Az élénk színűre festett célgolyó, az „Öcsi”, amelynek anyaga fa, vagy műanyag, átmérője 30 milliméter. A fémgolyókon a könnyebb megkülönböztetés érdekében rovátkák, azonosító kód és márkanév található bevésve.

Az amatőr golyók ára 3000 Ft/3 db alatt van, míg az azonosítóval ellátott, rozsdamentes versenygolyók 30000 Ft/3 db felett is lehetnek, nagyobb sportáruházakban kaphatók. Országos és nemzetközi versenyeknél kötelező a versenygolyó használata. A fémgolyókat általában öcsivel együtt árusítják. Találhatunk kényelmet szolgáló eszközöket is, mint golyófelszedő mágnes, öcsitároló, pontszámláló stb. A viták elkerülése érdekében ajánlott valamilyen távolságmérő eszközt használni, versenyeken pedig pártatlan versenybírót és pontozótáblát kell biztosítani.

(http://www.petanqueklub.eoldal.hu/cikkek/petanque-tortenete.html)

 

A játék

A játék úgy kezdődik, hogy sorshúzással eldöntik, ki dobja ki az Öcsit a kezdő csapatból legalább hat, de legfeljebb tíz méter távolságra. A cél, hogy a saját golyót minél közelebb kell juttatni a kidobott Öcsihez. Mindegy milyen módszerrel, lehet hajítani, gurítani vagy akár odavágni is. A lábaknak a körön belül kell elhelyezkedniük, anélkül, hogy a széléhez hozzáérnének. Nem hagyhatják el azt, amíg az eldobott golyó földet nem ér. Dobás közben a lábakat tilos felemelni. Tolókocsiban ülő játékosoknak, a tolókocsi minimum egyik kerekének a körön belül kell lennie.

Vannak különböző taktikák, valaki csak arra koncentrál, hogy minél közelebb juttassa el a golyóját az öcsihez, mások pedig az ellenfél golyóját célozzák meg, hogy azt kiütve lehessenek közelebb. Ez azonban vissza is üthet, mivel könnyen lehet, hogy a saját golyónk gellert kapva még messzebb repül. A gyakorlottak ki szokták figyelni még az ellenfélnek kedvezőtlen távolságot is, és oda próbálják hajítani az öcsit. Mindig a rosszabb helyzetben lévő csapat következik, feltéve, ha van még golyója. A csapat a kör végén annyi pontot kap, ahány golyóval beljebb tudott kerülni az öcsihez az ellenfél golyóihoz képest. 13 pont jelenti a győzelmet.

(http://vakbarat.magyarnarancs.hu/sport/petanque_-_haho_ocsi-68843)

 

Csapat formációk

  • 3 játékos 3 játékossal szemben (triplettes- triplett)
  • 2 játékos 2 játékossal szemben (doublettes- duplett)
  • 1 játékos 1 játékossal szemben (tête-à-tête- egyéni)

Triplett felállásban minden játékos 2 golyóval, míg duplett és egyéni felállásban minden játékos 3 golyóval rendelkezik. Minden más felállás tilos!

A játék menete

A játékos a célgolyó (Öcsi) eldobása után eldobja az első golyóját törekedve arra, hogy az minél közelebb legyen a célgolyóhoz (érintheti és el is tolhatja).

  • Másik csapat játékosa szintén eldobja a golyót, közelítve vagy kiütve az előző játékos kidobott golyójához.
  • A vesztésre álló csapat tagjai addig dobnak, amíg át nem veszik a vezetést. Az a játékos, aki nem szerez pontot addig van soron amíg vissza nem szerzi a pontot. Ezt úgy érheti el, hogy azt a golyót, amit elvettek tőle megcélozza, azaz saját golyójával próbál helyére lépni.
  • Amikor az egyik csapatnak nincs több golyója, a másik csapat játssza a kezükben maradt golyókat.
  • Az összes kidobott golyó után számoljuk a pontokat. A győztes csapatnak annyi pont jár, ahány golyója közelebb van a célgolyóhoz.
  • Győztes csapatból valaki ismét kidobja az Öcsit, és folytatódik a játék addig, amíg az egyik csapat eléri a 13 pontot.

 

Forrás: www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/ii11_a_legfontosabb_szablyok.html

 

  • A Petanque pozitív élettani hatásai

Társas tevékenység

A petanque-ot egyéniben, párosban, vagy három játékos ellen játsszák. Ez lehetőséget ad szociális kapcsolataink ápolására, miközben hasznos egészségmegőrző mozgást végzünk. A szociális kapcsolatok javítják életminőségünket, és meghosszabbítják várható élettartamunkat.

 

Stratégiai tervezés

Nem várhatjuk azt, hogy elkezdjük hajigálni a pályán a petanque golyót és megnyerjük a mérkőzést. A petnaque olyan játék, ahol a nyers erőn túl olyan készségekre is szükség van, mint például a sebességgel, valamint a távolsággal való kalkuláció. Egy-egy dobásnál előre kell gondolkodnunk az eredményesség érdekében, és az azonnali eredmény helyett már a következő dobást készítjük elő. Agyunk ilyetén való használata élesen tartja elménket és csökkenti olyan betegségek kialakulásának kockázatát, mint például a demencia, vagy az Alzheimer kór.

 

Fejleszti kóordinációnkat

A pétanque-ban minden egyes dobást koordinációs készségeink teljes birtokában kell kiviteleznünk. Sokat kell gyakorolni, mire képessé válunk a golyót a megfelelő pillanatban elengedni, es a lehető legközelebb juttatni a jack-hez.

 

Csökkenti a stresszt

Töltsük sportolással a délutánt a szabadban barátainkkal, és engedjük el a nyugtalanító érzéseket, félelmeket. A stressz egészségromboló hatásairól, agyunk általános működésére történő kedvezőtlen hatásairól könyvtárnyi anyag áll rendelkezésre.

 

Időtöltés a szabadban

A petanque olyan mozgásforma, amit jó időben szinte bárhol gyakorolhatunk. Nincs szükség kiépített pályára, drága bérleti díjak fizetésére. Franciaországban és Spanyolországban a játékot többnyire úgy játsszák, hogy egy parkban, játszótéren a nap meghatározott időszakában összeszokott társaságok találkoznak, és játszanak. Ez kiszámíthatóságot, struktúrát is ad. Nem elhanyagolható ilyenkor a napfény hatása sem, amiből D vitamint nyerünk. Ez jó hatással van sejtjeink regenerálódására, növekedésüket lassítja, valamint erősíti immunrendszerünket.

Növeli önbizalmunkat

Egy tökéletesen végrehajtott dobás mindig mosolyt csal az arcunkra. A játékban való sikeresség elsősorban a tapasztalaton, kevésbé fizikai adottságokon, életkoron múlik. Ahogy jártasságot szerzünk a játékban, egyre jobban várjuk a meccseket, a játék alkalmakat, hogy újabb önbizalomnövelő élményben legyen részünk.

 

Könnyű kardio edzés

A játék közben elégetett kalóriák köszönőviszonyban sem lesznek egy kemény strandröplada-meccs hatásaival, de nem is ez a célunk vele. Ez az alacsony intenzitású mozgásforma az „éppen elegendő” mozgásról, és főleg a kikapcsolódásról szól.

 

Hajlékonyság

Petanque közben gyakori törzshajlításokat alkalmazunk, ezek mellett a karlendítés, a karok behajlítása is állandó mozgásbeli elemei ennek a sportnak. Az ízületek ilyesféle könnyed nyújtása, mozgatása elsősorban az idősebb játékosok számára segít a mozgékonyság, az önellátás minél tovább történő megőrzésében.

 

Javítja hangulatunkat

A testmozgás javítja általános hangulatunkat – ez életmód szintű javulást elsősorban rendszeres sportolás esetén érhet el. Ha ezt összevetjük a korábban leírtakkal – szabadban töltött idő, társas együttlét – könnyen belátható, hogy a petanque rendszeres gyakorlása életminőség javító tevékenység.

 

Tudatos jelenlét

„Gondolkozz, mielőtt dobsz!” A pteanque legbölcsebb tanácsa számunkra. Ez a mozgásforma arra késztet minket, hogy a legmagasabb fokra csavarjuk koncentrációnkat, és teljes mértékben a pillanatban éljünk, amikor játszunk. Olyan tudati állapotba kerülünk ilyenkor, ahol nincsenek más szempontok, mint az itt-és most, az eldobandó golyó súlya és célpontunk elhelyezkedése. Emellett a napi aggodalmak számára nem jut hely.

Forrás: https://athenspetanqueclub.wixsite.com/play