Teke

Teke

A tekézés története

Melyik az a sport, amelyik megelőzte időben a rómaiakat, a görögöket, sőt az ie. 776-ban megrendezett első olimpiai játékokat?

A válasz: a teke

Az 1930-as években Sir Flinders Petrie, angol régész kezdetleges teke felszerelést fedezett fel egy gyermek sírjában. Ebben az az különleges, hogy a sír 5000 éves volt, az egyiptomi óbirodalom idejéből…

Azóta számos hasonló történelmi emléket, hieroglifákat, domborműveket fedeztek fel régészek, melyek a tekéhez nagyon hasonló sportot ábrázolnak. Hovatovább, Edda Bresciani, a Pisai Egyetem professzora Kairótól 130 kilóméterre olyan helyiséget ásott ki, amely minden valószínűséggel az első fedett tekepályaként szolgálhatott az újbirodalom idejében.

William Pehle, német történész ugyanakkor német eredetű játékként tartja számon a tekét, ami szerinte isz. 300 körül alakulhatott ki. Ebben az időben a germán törzsek úgynevezett kegel-t – egy hosszúkás fardudat – tartottak maguknál, amelyet fegyverként és sporteszközként is használtak; ezek kövekkel, kaviccsal való ledöntése esetén úgy hitték, megszabadulnak bűneiktől.

Ki tudja, talán inkább szórakozásból tették ezt.

A történészek véleménye megoszlik a kérdés kapcsán: mikor jelent meg a játék Angliában. A legkorábbi történelmi bizonyíték a teke jelenlétére – egy kültéri tekepálya Southampton-ban – a 13. század végére tehető. 1366-ban III. Henrik király betiltotta a játékot, hogy ne vonja el íjászai figyelmét hivatásuktól. Ez az első történelmi emlék, ahol mai nevén említik a mozgásformát.

Az 1400-as években ismét vidéken is játszhatták a tekét, a füves pályák fölé tetőt húztak, hogy a gyakorta kedvezőtlen időjárási feltételek mellett is játszhassanak. 1511-ben azonban VI. Henrik ismét betiltotta a tekét, hogy immár csakis a tehetősebbek sportja legyen. Ekkorra Európa-szerte számos változata alakult ki a játéknak; Ausztriában, Svájcban és Németalföldön. A bábuk száma 3 és 17 között mozgott, a golyó mérete és a játékosok száma szintén eltérően alakult az egyes területeken. A cél mindenütt ugyanaz volt: minél több bábút ledönteni

Magyarországra csak a XVI-XVII században jutott el ez a játék. Itt a mai 9 bábus változatot játszották, főleg a nemesek körében volt népszerű. A kolozsvári kollégium udvarán például három pálya is volt: egy “az úrfiak, fő és nemesember gyerekeinek”, egy a szeminaristáknak, a harmadikon pedig “az páterek és mesterek” játszottak.

Mint minden mást, a tekét is pénzben játszották – itt is vagyonok cserélhettek gazdát. A következő vers egy nemesembernek állít emléket, akit veszteségei láttán megütött a guta:

“A tekénél a halál rosszabb játék,
rosszabb a sakknál, rosszabb, mint akármi.
E bősz játék miatt Coquillard Márki
Elveszté címerét, sőt, életét.”

Magyarországon már a középkorban ismertek különböző tekejátékokat. Elsősorban falusi kocsmák mellett építettek döngölt agyagú pályákat, ahol kis golyóval, eltérő számú bábura, különböző szabályok szerint gurítottak. A sportszerű tekézés a 19. sz. végén alakult ki. 1934-ben négy budapesti klub életre hívta a Magyar Tekézők Szövetségét (MATESZ). Az első csapatbajnokságot 1936-ban, az első egyénit 1938-ban írták ki.

Forrás: https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/eletmod/teke

A tekét jelenleg mintegy 95 millió ember játssza világszerte, több mint 90 országban. A profi ligáktól a gyerekzsúrokon való játékig, a teke kinőtt a füstös-borszagú pincesportból és családbarát játékká vált. Bár hosszú évszázadokon keresztül váltakozott a játék hol megtűrt, hol tiltott, hol pedig támogatott státusza, a teke mára az egyik legnépszerűbb, legtöbbek által játszott mozgásformává vált.

 

A játék menete, szabályai

A tekesportban két gurításfajta van: teli gurításnál minden gurítás 9 bábura történik (tehát minden egyes gurítás után mind a 9 bábut felállítják függetlenül attól, hogy mennyit sikerült eldönteni), tarolásnál viszont addig kell gurítani a bábukra, amíg mind a 9 el nem dől, és csak ezután állítják fel a bábukat. A versenyeken meghatározott számú teli gurítás és tarolás van (vegyes gurítás). A verseny mindig teli gurítással kezdődik, melyet ugyanannyi számú tarolás követ. A bábuk rombusz alakzatban helyezkednek el.

A tekesportág versenyszámai a világversenyeken: férfi és női csapat (6 × 120 vegyes), napi egyéni (120 vegyes), (2013 óta) sprint (2 × 20 vegyes kieséses rendszerben), összetett egyéni (a napi egyéni és a legjobb sprinteredmény összeadva), illetve vegyes páros (30 vegyes).

 

A pálya, az eszközök

 

A 28,5 m hosszú, többsávos (sávonként 1,7 m széles) pálya első 6,5 métere a játékostér, a pályatest felőli végén az 5,5 m hosszú és 35 cm széles gurítódeszkával. A következő 19,5 m hosszú – hazánkban általában kék színű – műanyag lemezekből összerakott pályatest a játéktér, melynek szélén helyezkedik el a golyóelvezető csatorna, melybe hibás gurításnál kerül a golyó (az 1950-es években épített pályákon még oldalfal van – ma már elektromos jelző áll rendelkezésre a hibás gurítás jelzésére). A bábuállás 1,7 m széles, kb. 1,5 m hosszú, oldalfala 2 cm-es furnérlemez, alsó részén gumírozással. Az általában fehér műanyagból készült kilenc bábu magassága egyenként 40 cm, szélessége 11 cm, tömege 1750-1800 gramm. Ezek 1 méter átlóhosszúságú rombusz alakban helyezkednek el középen. Mögöttük van a golyó-visszavezető csatorna a hátsó gumifallal, amelyről nem pattanhat vissza a golyó a bábukhoz. A tekegolyó tetszőleges színű és mintázatú tömör műanyag, átmérője 16 cm, tömege 2,8-2,9 kg.

A tekézés pozitív élettani hatásai

A tekézés alacsony intenzitású sport, ami azt jelenti, hogy kevéssé veszi igénybe testünket, kíméli ízületeinket. Nem kimondottan kalória égetésre használják emiatt, azonban így is jó hatással van fizikai állapotunkra, fittségünkre. Ezzel párhuzamosan a sérülés veszélye ennél a mozgásformánál minimális.

 

Mégis éget kalóriát…?

Hát persze… Az egyik fizikai hatása a sportnak, hogy igenis éget kalóriát. A játékos minden egyes gurítás alkalmával megközelítőleg 20 métert tesz meg. Ez nem tűnik soknak, de ha belegondolunk, hogy a táv felét minden alkalommal egy 3 kilós golyóval a kezünkben tesszük meg, sejthetjük, hogy a feladat azért több pár méter gyaloglásnál. Emellett még ott van a gurítás feladata is, ahol az izommunka – különös tekintettel a gurítás előtti gyorsulásra – szintén kalóriát éget. Ezt a mozdulatsort mérkőzésenként három szetten keresztül kell megismételni többször – így egy játékos átlagosan 800 métert tesz meg egy versenyen. Ez körülbelül 250 kalóriától szabadítja meg a játékosokat egy este alatt, ami 25 perc megállás nélküli ugrókötelezésnek felel meg. Az elégetett kalória mennyisége természetesen arányosa alakul a játékos súlyával. Aki jobb kondícióban van, vagy könnyebb, kevesebb kalóriát fog égetni.

 

Segít a súlyfeleslegtől megszabadulni?

Ahhoz, hogy fogyjunk, meg kell szabadulnunk zsírpárnáinktól. Tudatos, egészséges kalória bevitellel elérhetjük, hogy agyunk olyan jeleket küldjön testünk számára, melyekkel lehetővé válik, hogy az a feles kalóriákat felszabadítsa az aktív sejtek számára. Itt jelenthet praktikus segítséget a teke, ugyanis egyesek számára a magas intenzitású mozgásformák végzése – mint például a futball vagy a tollaslabda – nem lehetséges koruk, vagy nem megfelelő fizikai állapotuk miatt. A teke számos izomcsoportot megmozgat, miközben lehetővé teszi, hogy a játékosok saját képességeik diktálta tempóban végezzék a szükséges mozdulatokat.

 

Izomnövelés

Talán meglepő, de a teke jó hatással van izomzatunk fejlődésére. Tekézés közben, amikor a nehéz golyóval közlekedünk, felgyorsítunk, gurítunk, ezekhez a manőverekhez karunkat, vállunkat, törzsünket, kezünket egyaránt használjuk. Mindezt úgy, hogy jelentős izomkontrollt alkalmazunk közben, hogy a golyó megfelelő sebességgel és irányban tegye meg útját a bábukig. Aki ezt a mozdulatsort nem találja elég megterhelőnek, ismételje meg 55 alkalommal – egy meccsen körülbelül ennyiszer kell – meg fog változni a véleménye.

Hajlékonyság

Az izomépítés mellett a teke hajlékonyságunkra is jó hatással van. A golyó megfelelő irányba gurításához testünk egyes részeit meg kell nyújtani, ki kell csavarni, lendíteni. Ez nyújtja izmainkat, ízületeinket és inainkat, ami jelentősen javítja általános mozgási képességeinket. Különösen egyensúlyunk, testünk dobó pozíciójának megőrzése, valamint az ehhez szükséges korrigáló mozdulatok azok, amelyek a nyújtómunka jelentős részét elvégzik.

 

Javítja egyensúlyérzékünket

Tekézéskor egy nehéz golyót gurítunk, ami nagyrészt testünk egyik oldalát terheli. A pontos gurítás érdekében fontos, hogy egyensúlyunkat, megfelelő pozíciónkat mindvégig megőrizzük, amihez egyensúlyoznunk kell.

A rendszeres játék általános egyensúlyérzékünkre is kedvező hatással van, ami különösen idősebb játékosok esetén – akiknél az esés, és az ebből eredő sérülés kockázata nagyobb – számít a mozgásforma fontos hozadékának.

 

Szem-kéz koordináció fejlesztése

Ez a mozgásforma elsősorban a szem-kéz koordinációról, a célzásról szól. Nem győzzük hangsúlyozni: a cél egy 3 kilós golyó 20 méteres távon történő minél pontosabb gurítása. Ehhez egyidejűleg saját pozíciónkkal, a cél elhelyezkedésével, a pálya hosszával, a golyó elengedésének megfelelő pillanatával, a golyó pályájának megfelelő ívével mind-mind számolnunk kell. A fenti feladatsor csak fejlett szem-kéz koordináció birtokában lehet sikeres.

Csökkenti a megbetegedések kockázatát

Az élvezetes játék mellett a mozgásforma preventív hatásainak is haszonélvezői lehetünk. Már heti egy alkalom is csökkenti a diabétesz, a szívinfarktus, a stroke kialakulásának kockázatát.

A tekézés csökkenti a koleszterint szintet, enyhíti a magas vérnyomást, javítja vérünk oxigénszállító képességét, oxigénnel való ellátottságát. Mint tömeget megmozgató mozgás, jótékony hatással van csontjaink sűrűségének alakulására is.

 

A tekézés hatása a szívre

Az alacsony intenzitású mozgás, karöltve a teke által kiváltott adrenalin termelődéssel stimulálja a szívizmokat. A szívizmok ilyetén való intenzívebb munkája enyhíti a fáradtságérzést, csökkenti a szív és érrendszeri betegségek előfordulásának kockázatát, miközben kifejti jótékony hatását vázizomzatunk fejlődése terén.

Röviden: a teke javítja szívünk egészségét, csökkenti a megbetegedések kockázatát.

 

Tekézés és mentális egészség

A fizikai, fiziológiai egészség mellett a mentális egészség is jóllétünk fontos eszköze. A teke ezen a térten legalább annyira hatékony, mint a fizikai egészség javításában. Az alacsony intenzitású mozgásforma remek lehetőséget biztosít a csapat/versenytársakkal való kommunikációra, szociális igényeink kielégítésére. A játék sikerességéhez szükséges koncentráció, fegyelem szintén segít mentális egészségünk egyensúlyban tartásában.

 

Hatása a stratégiai tervezésre, gondolkodásra

A tekében való sikeresség sokak szerint 90%-ban agyban dől el. Ahhoz, hogy nyerjünk, gondolkodnunk kell, minden pillanatban tisztában kell lennünk, a meccs melyik szakaszában vagyunk, ez ugyanis befolyásolja az épp követendő stratégiát. Ahogy játékunk fejlődik, ezeket a helyzeteket egyre inkább rutinból kezeljük, ami amellett, hogy technikai képességeink fejlesztésére több energiát szabadít fel, az élet más területein is hozzásegít minket a hatékonyabb döntéshozatalhoz.

https://bowlingforbeginners.com/health-benefits-of-bowling/