Település bemutatása

Tiszaalpár nevét Olper néven, először I. Géza királyunk 1075-ből származó oklevelén olvashatjuk.
OLPER=török eredetű szó, jelentése hős férfi

A király adománylevelében a község egy részét halászatával és a tiszai révhajókkal a száva-szentdemeteri görög monostornak és a garamszentbenedeki apátságnak adta. Alpár déli részét, a váci püspök kapta és évszázadokon át birtokolta.

Tiszaalpár címere

A település középkori neve Pispek Alpár, vagy Püspökalpár. Későbbi helyneve Alsóalpár vagy Nagyalpár. A helység középkori történetéből nagyon keveset tudunk.

Tiszaalpár
Tiszaalpár madártávlatból (borealisz.hu)
Katolikus templom (wikipédia)

1341-ben az apátság támogatásával a vár területén megépült a templom, ettől kezdve a környék vallási központja és jelentős tájszervező lett a török hódoltság idejéig. Az ország három részre szakadása után Alpár elnéptelenedik, templomát felgyújtják. A XVI. század végén már Alpár is belevész az alföldi végtelen pusztaságba. Az alpári pusztáról kecskeméti bérletként hallunk újból a XVII. század végén. A lakosság visszaszivárgása a XVIII. század elejére tehető.

1752-55-ig felépítik a barokk stílusú római katolikus templomát, és ebben az időben már helyben anyakönyveznek. 1760-ban 113 adózó család élt  a községben, fejlődésének nagyon fontos meghatározója volt a Tisza. Az új település fejlődését nemcsak az átkelőhely forgalma erősítette, jelentős szerepe volt a folyónak a halászat, a vízi szállítás kifejlődésében is. A község eleven kapcsolatban állt Félegyháza várossal, annak piacát látta el hallal, rákkal, mezőgazdasági termékekkel. A hegyekből leúsztatott épületfának is legfőbb vásárlója a szomszédos város volt. Az itteni vízimalmokban őrölték a környék gabonáját. A Tisza nyújtotta természeti kincsek: a nád, a gyékény, a fűz a kézművesipar alapjait vetették meg. Az árterület dús legelője kedvezett a külterjes állattartásnak. A szőlő- és gyümölcstermesztés története a római korig vezethető vissza.

A mai alföldi borvidék területén elsőként Alpár határában telepítettek szőlőültetvényeket. A homokos határú Alpár községnek a XIX. század közepén már 1600 lakosa volt; a XIX. század végére lélekszáma elérte a 3500 főt. (Ma a nagyközség területén több mint 5200 ember él.) A XIX. század meg-megismétlődő tiszai árvizei sok gondot és bajt okoztak a lakosságnak, ám a folyó hiánya is. A Vásárhelyi-Széchenyi szabályozási terv, az új mederalakítások révén az “élő Tisza” messze került, ott hagyta a falut, és ezzel megszűnt az összeköttetés más területekkel. Ez a helyzet rendkívül hátrányosan érintette a község gazdaságát, piaci kapcsolatait, amit csak részben tudott pótolni a századforduló táján kiépített (1897-ben átadott) vasúti szárnyvonal és közút.

A helybelieknek még ma is megdobogtatja a szívét, hogy gróf Széchenyi István járt Alpáron: 1833-ban átutazóban, 1846. július 18-án pedig a Tisza-szabályozás ügyében.

Tiszaalpári Holt-Tisza (utazzitthon.hu)

Tiszaalpár 1975-ben nyerte el mai településszerkezetét, amikor egyesült a 900 éves Alpár és a szomszédos 150 éves Újfalu, ezzel elnyerte a nagyközségi rangot. (Tiszaújfalu múltja ismeretlen. 1668-ban, mint puszta Nagykőröshöz tartozott egyházilag. Területe 1804. január 14-én került gróf Károlyi család birtokába, csak az 1830-as évek közepén kezdett betelepülni a dohánytermelő telepesek révén.) A község történelmi miliője, valamint természeti szépsége feledhetetlen élményt nyújt az idelátogatóknak.

A település évszázadokon keresztül meg tudta őrizni háborítatlanul azokat a természeti értékeket, amelyeket a Tisza közelsége alakított évezredeken keresztül. A különböző színekben pompázó vízi virágok, a vízpartot övező galériaerdő különleges fafajtái, a gazdag madárvilág és vadállomány nemcsak szemet gyönyörködtető látvány, hanem tökéletes kikapcsolódási és pihenési lehetőség is.

Elkezdődött a mederkotrás a Tiszaalpári Nagy-tó területén ...
A Tiszaalpári Nagy-tó madártani szempontból az egyik leggazdagabb élőhely. (tiszaalpar.hu)

Forrás: wikipédia

Önkéntes pontok, sporthelyszínek

Művelődési ház
(6066 Tiszaalpár, Dózsa György u. 2.)

Tiszaalpár művelődési háza két emeletes épület. Az alsó szinten egy nagyobb, nagyjából 150 m2-es helység, az emeleten pedig egy kisebb – általában csak kiállításoknak használt – terem nyújt helyet a programoknak.

Színházterem az alsó szinten
Ruhatár
Aula és a színházterem bejárata
Emeleti terem
Emeleti terem kilátással

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportegyesülete (EMMI SE) 2019. februárjában megkezdett “EFOP-1.5.3-16-2017-00071” azonosító számú „Humán szolgáltatások fejlesztése térségi szemléletben a Tiszakécskei járásban” elnevezésű projektjének programjaihoz a tiszaalpári művelődési ház korlátozott eszközállománnyal tudott csak hozzájárulni, így itt szinte minden esetben az EMMI SE biztosította a szükséges eszközöket.

Képek: EMMI SE