Település bemutatása

A régészeti eredmények alapján Tiszakécske területén már közel másfélezer évvel ezelőtt lakott település nyomai találhatók.

A település növekedése és faluvá szerveződése az ezt követő időszakban (a XI., XII., XIII. század) indul meg. A tatárjárás után a lakosság számbeli növekedése meggyorsult. A Vatikán irattárában őrzött egyházi tizedjegyzék tesz először említést a faluról “Cechke” néven, 1332-ben.

Tiszakécske címere
Tiszakécske címere

A lassú növekedésnek induló falu a török uralom alatt gyakorlatilag elpusztult. A XVIII. században a Rákóczi szabadságharc leverése után a nagyabonyi közbirtokosság kapta meg a területet. Ők Nógrád és Hont vármegyékből zömmel katolikus vallású családokat telepítettek a faluba. Az új telepesek lakóhelye a régi Kécske nagyobb kiterjedésű elhagyott része lett (Újkécske), ahol a földet „taksások” művelték. A betelepítést követően a régi kécskeiek etnikai, vagyoni, vallási viszonyainak eltérő volta alapján a jövevényektől elkülönültek és elnevezték magukat ókécskeieknek. Valójában ezzel elkezdődött a falu lakosságának lakóhelyi (Ókécske és Újkécske), etnikai (szlovákok és magyarok), gazdasági (taksások és telkes jobbágyok), vallási (református és katolikus) elkülönülése. Így a régi egységes település kettészakadt, amit az 1867-es törvény közigazgatásilag is szentesített. 1887-ben készült el a település határán húzódó vasútvonal.

Újkécske fejlődésének kedvezett, hogy a törvényhatósági kövesutak (Szolnok, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös) Újkécskén keresztül vezettek.

A századfordulótól kezdve töretlenül fejlődött a település a két világháborúig, ahol közel 500-an haltak meg. 1950-ben egyesült a két település (Ó- és Újkécske) Tiszakécske néven.1956. október 27. A forradalom hevében repülőről leadott sortűznek 17-en estek áldozatul és a megrázó események során sokan megsebesültek. Tiszteletükre a főtéren emlékművet emeltek.

A település 1986-ban  városi rangot kap. Ez után egy dinamikus fejlődés vette kezdetét, mely a ’90-es évek elejéig tartott. A dinamikus fejlődésnek köszönhetően a településen az általános iskolák mellett gimnázium és szakiskola is helyet kapott. Kiépült a szociális intézmények rendszere. Elindult a mozgalmas kulturális és közösségi élet. Az évek során Tiszakécske a magyar citeramozgalom központjává vált.

Tiszakécske napjainkban is folyamatosan fejlődik.

Szöveg és képek forrása: wikipédia

Önkéntes pontok, sporthelyszínek

Tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium, és Alapfokú Művészeti Iskola (gimnázium)

Cím: Tiszakécske Erkel Fasor 10.
Méret: 28mx13m
Az iskola tulajdonát képező eszközök: Bordásfal, tornapad, zsámolyok, bóják, szőnyegek, labdák, medicinlabdák, tornaszerek, súlyzók, atlétikai eszközök, rekreációs eszközök.

Felszereltségéből adódóan nagyon sokrétű programokra biztosít lehetőséget. Pl.: Röplabda, Labdarúgás, Kosárlabda, Kézilabda, Szertorna, Ping-pong, Florboll, Jóga, Krossz fitt, TRX, stb.

Az EFOP 1.5.3. 2016-17-00071 kódszámú pályázatban jelen projektben megvalósuló programok az Önkéntes ponton:

  • Fiú lány labdarúgó torna,
  • Egészséges ételek készítése,
  • Boronkay Péter Para olimpikon motivációs délutánja,
  • Stresszoldó jóga,
  • Esések iskolája,
  • Ismerkedj a tollaslabdával tudásátadással egybekötve.
  • Rekreációs sportdélután tudásmegosztással.

Tiszakécske városi sportcsarnok

Cím: Tiszakécske templomtér 3
Méret: 20mx40m szabvány kézilabdapálya
Az iskola és a VSE tulajdonát képező eszközök.: Bordásfal, tornapad, zsámolyok, bóják, szőnyegek, labdák, medicinlabdák.
Nyitva tartás: Hétköznapokon és bérlemény esetén hétvégén is.

Tiszakécske lovaspálya

Cím: 6060 Tiszakécske Dózsa telep
Méret: kb 2 hektár
Felszereltsége: Lovaspálya és rendezvénysátor
Tulajdonos: Tiszakécske város önkormányzat, Lovasegyesület
Nyitvatartási rend: Külön engedélyhez kötött.

Tiszakécske tekepálya

Forrás: EMMI SE